2013. október 14., hétfő

Csendes pihenő

Az utóbbi időben megint elmaradt az írás. Nem ötlethiányban szenvedtem, csupán csak időm nem volt billentyűzetet ragadni. :) Ha hétvége, akkor szerelem..szent és sérthetetlen.. tudnék miről írni, bár olyankor nem igazán akarok. :)

Nehéz visszacsöppenni a szürke hétköznapokba.. nehéz magam mögött hagyni egy "más világot"..egy más világot, ahol minden jó, minden szép, semmi probléma nincsen... és egy más világot, ahol azzal lehetek együtt, akit a világon a legjobban szeretek. Távkapcsolat. Ki lehetett találni, bár most nem kitalálósdit szerettem volna játszani. :)

Emelem kalapomat azok előtt az emberek előtt, akik már több éve távkapcsolatban élnek.. találkozás - elköszönés, találkozás - elköszönés.. ez a forgatókönyv.. és több, mint 2 éve már én is tudom, hogy milyen érzés ebbe a "táborba" tartozni. Iszonyú nehéz.. főleg ha az embernek rossz napja/napjai vannak.. nem tud kibe kapaszkodni és a legszörnyűbb az egészben, hogy nem tud csak úgy csapot-papot ott hagyni, hogy menedékre találjon a párjában mert hát..azok a fránya kilométerek. Egyetlen dolgot tehetünk ilyenkor: várnunk kell.. és mégis meddig? Azt sajnos nem tudom..Valószínűleg nem hangzik túl biztatóan ez a bizonytalanság, viszont ha szeretünk valakit..

Jó ez az utolsó mondat azért elég furcsán hangzott.."ha szeretünk valakit"... hahóóó.. miért ne szeretnénk? Hiszen együtt vagyunk.. Jó-jó. Rosszul fogalmaztam..a távkapcsolatban az a legszörnyűbb, hogy várni kell.. várni és várni..elsődlegesen arra, hogy viszontlássuk a párunkat.. másodsorban pedig arra, hogy kizökkenjünk ebből az állapotból.. leredukálódjanak a kilométerek. A távolság.

Rengetegszer gondolkoztam már a helyzetről..mi a célja az életnek? Türelemre akar tanítani? Próbára akarja tenni az akaraterőmet? Miért pont így alakult az életem? - Hozzá tenném, hogy jobban nem is alakulhatott volna, viszont néhány részletet igazán a kedvemre szabhatott volna :) - Minden összevetve rendkívül hálás vagyok a sorsnak, úgy érzem, hogy életem végéig az adósa maradok. Ekkora mértékű csodát soha nem leszek képes teljes mértékben visszaadni.. mert soha nem tudom majd szavakkal és tettekkel sem viszonozni mindazt, amivel meg lettem ajándékozva..<3




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése